Valaha voltam riad� ki�lt�s.
Nem �n sz�ltam, �s nem �n ki�ltottam: 
Az ember s a magyar
Jajgatott bennem �s ki�ltozott,
R�zta, mint S�mson, a templom-oszlopot, 
A szel�d csillagokat riasztgatta:
Mit t�nd�k�lnek olyan b�lcsen ott fenn, 
Mikor mi itt lenn k�nny �s v�r vagyunk?! 
Valaha voltam tragikus ki�lt�s.

S lettem s�r�, beteg l�gyz�mm�g�s, 
Vak verg�d�s egy �szi ablakon, 
�lni nem tud�s, halni nem mer�s, 
Panasz, mit meg nem �rthet senki sem,
Jajsz�, mely teljesen testv�rtelen,
K�n, amely kicsinyes a csillagoknak, 
�s furcsa sz�nalommal mosolyognak 
Rajta a k�zd�, �l� emberek.
Ki trag�di�k harson�ja voltam, 
Lettem beteg �szi l�gyz�mm�g�s.

Akarok lenni m�g egyszer ki�lt�s...
�, Doktorom, gy�gy�ts meg engemet, -
De ne gy�gy�ts meg engemet magamnak. 
Mert annak jaj csak, ki mag�nak �l,
�s annak jaj csak, ki mag�nak szenved, 
�s annak jaj csak, ki meghal - mag�nak. 
Gy�gy�ts meg engem a beteg vil�gnak. 
Hadd �ljek ism�t testv�r-k�z�ss�gben, 
Hadd legyek ism�t ember �s magyar.

Hadd jajduljak vel�k, ha jajgatok, 
�rt�k r�zzam a templom-oszlopot, 
A csillagokat �rt�k riasztgassam:
Mit t�nd�k�lnek olyan b�lcsen ott fenn, 
Mikor mi itt lenn k�nny �s v�r vagyunk?! 
Beteg �szi l�gyz�mm�g�s helyett
Legyek m�g egyszer riad� ki�lt�s...